Na, ma szereztem még egy diplomát.

Végre bekerült a mesa 7.0.2-3 csomag a debian testing-be, és most újra tudom használni a blendert. Nagy örömömben gyorsan csináltam egy ilyen karkötőt:

A bársony textúrát fotózta: Eva Ekeblad
A környezet képét (csak a tükröződésben látszik picit) készítette: Sveta Bogomolova
Mindketten CreativeCommons licensszel látták el képüket (emiatt találtam rájuk), úgyhogy én is ezt teszem:

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Tegnap meg álmomban hallgattam a CD lejátszómat, de csak valami hülye, monoton zúgás hallatszott, mondom is magamnak, milyen gagyi technó szám. Aztán mikor felébredtem, kiderült, hogy csak a kazán zúg.

Minap pedig az került szóba, hogy a digitális rajzolótáblámmal rajzoltam az előző bejegyzésben látható képet. Erre a következő hangzott el:

P – De ezzel az a baj, hogy ehhez tudni kell rajzolni. Nekem olyan program kellene, amivel jó képeket lehet csinálni rajztudás nélkül.

J – Ajánlom a Google képkeresőjét.

Ebben a szellemben kívánok mindenkinek (magamnak is) sikerekben gazdag, boldog új évet.

Munkaalkalmasságihoz kellett tüdőszűrésre mennem, ahol kiderült, hogy csak 30 év felett ingyenes, alatta “vizitdíj”-nak nevezett fiatalsági adót kell fizetni. (Erről jut eszembe a Monty Python jelenet, ahol a miniszterek azzal szembesülnek, hogy már minden lehetséges dolgot megadóztattak, csak az “izét” nem.)

Persze ezt csak az emeleti automatában fizethettem meg, ami természetesen csak érmét fogad el. Szerencsére ott egy beépített ember fel tudta váltani a pénzem. Aztán vissza a földszintre, újra sorban állás, majd húsz perc várakozás, míg hívnak, aztán álljon-ide-ne-mozduljon-klikk-mehet-is. Szóval olyan volt, mint a Négy szoba című film utolsó jelenete, ahol fél órát beszélnek az öngyújtós-ujjlevágós fogadásról, aztán két másodperc alatt repül is az ujj.

Úgyhogy minden összefüggés nélkül álljon itt Janómanó:

Megfigyelted, hogy a legtöbb figurám balra néz? Ez állítólag jellemző a jobbkezesekre.

Hétvégén erős kísértést éreztem egy multifunkciós készülék beszerzésére. Aztán elgondolkodtam, hogy nincs szükségem olyan gyakran szkennelni, hogy érdemes volna egy ilyen eszközzel növelni az elektronikus hulladékhegyemet.
Bizonyságként álljon itt a mormota a Sonoyachi-s dobozon, melyet be tudtam szkennelni másvalahol.

Vettünk itthonra molylepkecsapdát, mely csomagolásán nagy betűkkel hirdetik, hogy SZEX feromonokkal csalogatja a hím molyokat. Azok aztán jól beleragadnak, és megcsoffadnak. Szóval van ebben minden, ami csak kellhet, szex és erőszak.

Ahogy ígértem, most elmesélem Ho-Csi-San történetét.

Tizenegy éves voltam, mikor úgy határoztam, hogy exhibicionizmusomat egy akkortájt népszerű “Kaland, Játék, Kockázat” típusú játék megírásával élem ki. Fogtam egy négyzethálós lapot, rajzoltam rá egy 10×10-es labirintust (vagy kisebbet?), bejelöltem néhány ellenséget, csapdát meg egyebet. Aztán rajzoltam egy másikat, mert az első nem tetszett (talán nem jutott már hely a főellenségnek). Aztán előbb-utóbb mégis elkészültem, és az iskolában a szép emlékű Multi Editorral szavakba öntöttem. Arra már nem emlékszem, hogy hogyan kevertem meg az egyes fejezeteket, hogy lehetőleg egymás utáni fejezetek ne kerüljenek egy lapra, de azt hiszem, csak egyetlen hiba maradt benne, és így is meg lehet szerezni a kincset.

Aztán jött a biznisz: lefénymásoltam talán tíz példányban, és az iskola folyosóján próbáltam direkt marketing formájában eladni, mármint megszólítottam a megfelelően elborultnak tűnő arcokat, és kérdeztem, hogy kell-e. Úgy értve, hogy pénzért is kell-e. Izgultam, hogy visszajöjjön a fénymásolás ára, de aztán olyan jól ment a bolt, hogy az eladások nyereségéből az eredeti példány nyomtatási költsége is megtérült. Na jó, legalábbis így szeretek emlékezni rá, az is lehet, hogy buktam rajta egy francia drazsé árát.

Szóval itt van az eredeti Ho-Csi-San webre alkalmazva. Túl sok időt nem töltöttem a javításával, így nagyjából hűen idézi az eredeti hangulatát, még a háttérszínt is az akkor használt újrahasznosított fénymásolópapír kékesszürkéjére próbáltam állítani. Akkor persze kalapos ű és hullámos ő volt, amit kijavítottam, cserébe viszont – most látom – az Á betű tetejére karika került. Ja, és ha megnézed az URL-t láthatod, hogy csi-ho-san mappába tettem, jóllehet a varázsló neve Ho-Csi-San: azért, mert maga a fájl is ilyen néven maradt meg:  fene tudta megjegyezni pontosan ezt a hülye nevet.

Múltkorjában álmodtam valami hasonlót, mint ezen a képen:

Egy ilyen drótember elment kiszabadítani a papírgolyót, menekülés közben kihasználva, hogy ha kihajtogatja magát, akkor magasabbra is felér. Ami érdekes volt, hogy az álom láthatóan stop-motion animációs technikával készült.

Az egyetemen van egy helyiség, amire az van kiírva, hogy “tartózkodó”.  Ez felkeltette az érdeklődésemet, hiszen elég különös helyiség, aminek legfőbb jellegzetessége, hogy ott tartózkodni lehet, hiszen tartózkodni szinte minden helyiségben lehet.
Egy lusta ember valószínűleg nem veszi a fáradságot, hogy elmenjen addig a szobáig, hogy épp ott tartózkodjon; egy hiperaktív embert pedig minden bizonnyal nem elégít ki csupán az ott tartózkodás.
A helyiség egyébként – megkérdeztem – arra van fenntartva, hogy a portások ott tartózkodjanak amikor még, illetve már nem portáskodnak. Persze ők sem elégednek meg a helyiség alapszolgáltatásával, és arra használják fel, hogy ott cseréljék ki utcai és portási ruhájukat.

Miközben Ho-Csi-San barlangját kerestem (róla majd még írok) kezembe akadt a beszol.txt. Az 1997/98-as tanévben a BME-n a füzetlapok aljára írtam, ha valami mosolyra fakasztott, ezeket gépeltem később ebbe a fájlba, (valamilyen okból kifolyólag ékezet nélkül) arra gondolva, hogy majd egy Utolsó Villamosba (ez a villanykari ballagó kiadvány) jó lesz. Ám Utolsó Villamos akkor évekig nem készült (lehet, hogy azóta sem), úgyhogy itt teszem közzé ezeket.

Fizika

Dr. Füstöss László

• Ha valami műhiba folytán felrobbanna a nap, csak 8 perc múlva tudnánk meg.
• A fénysebességgel haladó proton már nem olyan jámbor.
• A Föld egy teknősbékán nyugszik, az egy másik teknősön. Igényesebbek elefánton is elhelyezhetik.
• Ki lehet számolni, de mérsékelt élvezet.
• Ott napi 300 zivatar van télen-nyáron. Ott ugyanis nincs tél és nyár.
• Faraday meg tudta mondani – ha kérdeztek meg is mondta.
• A 0-nak egy lehetséges másik tálalása a 10E-60
• És ha vizsgáig nem borotválkozik meg, akkor jövőre is itt fog ülni.

Dr. Bokor Nándor (emlékeim szerint akkor még épp nem volt Dr.)

• A világegyetem életkora másodpercekben kifejezve :…
• Ez nem egyszerűen kicsi, ez eszméletlenül kicsi.

Programozás alapjai

Dr. Poppe András

• Ha már elvettem a szünetüket, most már butaság volna megtartani.

Analízis

Dr. Fritz Józsefné

• -Tegye fel a kezét, aki érti a maradékösszeg becslését…
  -Tegye fel a kezét, aki nem…
  -Tegye fel a kezét, aki itt van a teremben…
• Aki ezt használni akarja, az jobban teszi, ha nem, használja.
• Vigyázni kell, hogy ne számoljuk el, mert rossz eredményt kapunk.
• Vigyázzunk, vannak dolgok, amik nem igazak.
• Itt egy létra van nekitámasztva az y tengelynek.

Bevezetés a számításelméletbe

Dr. Recski András

• Mindenféle perverzitás előfordulhat analízisben.
• A teremben található összes víziló 3 fülű.
• A vádlottat (m – 1)-edik hatványra emelve.
• Kriptográfia 1. alaptétele: ne fogadj el prímszámot idegentől.

Radics Norbert (lehet, hogy ő is Dr. azóta)

• Ez olyan, mintha szemenként főznénk bablevest.
• Összefüggő az a gráf, amelyiket bármely pontjában megfogva meglóbálunk, nem esik szét.

Digitális technika

Dr. Selényi Endre

• (ZH előtti előadáson) Maguk kezelhetetlenek, ha jó nő lennék se tudnam mit csináljak.
• A világ véges. Mármint az emberiség, meg ilyesmi.
• Nagy rendszerben – ami nem kicsi – …
• A demokráciának az a lényege, hogy nem szakemberek szavaznak.

Nézem édesapám fényképezőgépén a képeket, és amikor földön lévő táblákat fényképezett, a gép úgy érezte, hogy függőlegesen állt, ezért a képek 90 fokkal elforgatva jelentek meg. Ezért elforgattam a gépet, hogy rendesen lássam, de ezt is érzékelte, és tovább forgatta a képet, abban a hiszemben, hogy segít nekem:)

Délután meg cseng a telefon, és így szól bele az illető “az internetről vagyok”. Egy pillanatra az jutott eszembe, hogy a net egy része öntudatára ébredve éppen velem kíván csevegni. Mint Wintermute a Neurománc-ban, a(k/m)i a világ legokosabb számítógépe és svájci állampolgár.

Végül felhívom mindenki figyelmét, hogy számítógép vásárlásakor figíeljen rá, hogy a bekapcsoló és reset gombok ne dudorodjana ki a házból, mert már megint véletlenül nekidőltem.