Önfodrászat

Megnyírtam a hajam. Ezentúl azt fogom állítani, hogy nekem a hajvágás művészi önkifejezési forma. Ha valaki megemlíti, hogy egyenetlenül van levágva a hajam, akkor azt mondom, hogy ez a művészet. Ha azt mondják, hogy egyenetlenül van levágva a fülem, akkor megmondom, hogy a jó művész képes áldozatokat is hozni. Ugyanis a vállamon egyensúlyoztam egy tükröt, és azt néztem a fürdőszoba-tükörben, hogy hátulról is lássam magam, és nem túl egyszerű két tükrön keresztül látva pozicionálni az ollót. (Arról nem isz szólva, hogy a vállamon lévő tükör még útban is volt.)

Más.
Régen láttam kisfilmet a TV-ben, hogy hogyan bicikliznek a kisdobosok. No, hát a kisdobosok ügyeltek rá, hogy egyszerre fékezzék a két kereket. Eleddig én is így tettem, de tegnap felébredt bennem a gyanú, hogy a kisdobosok ilyenforma fékkezelési stílusa nem is bölcsességből, inkább felesleges félelemből adódik, és tovább matattam a táskámmal, miközben egy kézzel fékeztem. Még szerencse, hogy eleve lassan mentem, így csak kis horzsolás keletkezett a térdemen. Erről eszembe is jut egy székely sírfelirat:

Részeg fejjel megpróbáltam, erős-e egy medve. Az bizony erős volt.

Ha már a kerékpár-közlekedésbiztonságnál tartunk, azt is el kell árulnom, hogy a poros/homokos úton kevésbé tapad a kerék, mintha tiszta volna az aszfalt, ennélfogva a kanyarokat csak alacsonyabb sebességgel biztonságos bevenni. Mióta ezt tudom, kicsit furcsán áll az első lámpám, mert körbefordult a kormány.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.