Mióta tudom, hogy egy embernél lényegesen többen (megkockáztatom, hogy kétszer ennyien) olvassák a blogomat, próbálok gyakrabban írni.
Az iskola padlásán bukkantam az alábbi számológépre pár éve, de bár némi működési jelenséget produkált, alapvetően használhatatlanná tette, hogy például a legnagyobb helyi értéken csak 9-et lehetett beállítani. Ma végre vettem a bátorságot, hogy kinyissam, és kiderült, hogy nem romlott el, csak elállítódott. Néhány pöcök és gyűrű összehangolt mozgatásával sikerült működőképes állapotba hozni.
Ha például 65536-ot szeretnénk 256-tal szorozni, akkor a következőt kell tenni:
- lenullázni mindent
- a Triumphator felirattól jobbra található pöckökkel beállítani 65536-ot
- a számológép jobb oldalán látható kart 6-szor körbeforgatni
- léptetni egy helyi értékkel (el kell mozdítani az alsó részt, amin a két számláló van)
- megforgatni a kart 5-ször
- még egy helyi értékkel léptetni
- megforgatni a kart 2-szer
Lent a baloldali számláló mutatja, hogy eddig mennyivel szoroztunk, a jobboldalin pedig a végeredmény látszik.
Richard Feynman azt írja, hogy mikor az atombombán dolgoztak, akkor rendeltek egy IBM számítógépet. Amíg az nem érkezett meg, addig egy sereg lányt leültettek egy szobába ilyesmi számológépekkel, és rajtuk “futtatták” a számítási algoritmust. Így elérték a géptől várt műveleti sebességet: csak persze a lányok hamarabb elfáradtak mint a számítógép. Konkrétan Marchant számológépet említ, lehet hogy az övékben elektromotor hajtotta a dolgokat, ami azért jelentősen gyorsabb lehet.